2010-ben, miután lemásztam a Säntisről egy ilyen csukában, amikor is mindenki hülyének nézett (teljesen jogosan. Végül is 2600 méterről kellett leereszkedni vagy 1000 métert, sziklákon, és csak ötször volt kiírva, hogy csak megfelelő cipőben és felszereléssel induljon neki bárki...),
elhatároztam, hogy kell egy rendes túrabakancs. Mivel azért akakor is elég költségérzékeny voltam, sokat kellett rajta gondolkodnom. Végül a közelgő szülinap és karácsony sokat segített a dolgon.
Szülői segítséggel megtaláltam a tökéletes bakancsot számomra.
Merrell
Új zergetalpaimat eleinte csak simán városban jártattam, néhány telet mint télicipő szolgált végig, sok-sok kilométerre elkisért vonatos életem alatt... Aztán persze eljött a túrázások ideje is...sok sziklát látott, sok hegycsúcsot, Klettersteigeket...
Öt év alatt nagyon megkopott a régi dicsőség...kcsit már ki is lukadt, nem tartotta távol a vizet a lábacskáimtól, és bizony csúszott is...utüd után kellett nézni..- megint sok-sok gondolkodás, próba után arra jutottam, nem szabad a jól bevált márkát feladni...pont ugyanolyan...
és akkor álljon itt a két talp...jól látszik a kopás...a sziklák jól megették a talp mintáit...
Remélem, ez is ki fog szolgálni...
Most lehetne azon vitatkozni, milyen egy jó bakancs, de a legfontosabb, hogy jól érezzem magam benne...és ez itt teljesül...
Kaptam egy meindl